Múltidéző
A Propasta
Solymásy Ágost írása 1898-ból1 (szöveghű változatban)
A természet szépségében oly gazdag Brassó vidékének egyik gyöngyét mutatom be ez alkalommal a tisztelt olvasónak.
Ez a csodálatos módon, oly kevéssé ismert Propasta2 hegyszakadék, melynek messze földön alig van párja.
Ámbár Brassóból a kirándulást a Propastiába egy nap alatt (oda és vissza) a lehetőleg legkönnyebb, legolcsóbb és legkényelmesebb módon meglehet tenni, mégis ezen csodálatos szépségű hegyszakadékot még a brassói lakosságnak is csak a legcsekélyebb része ismeri.
Minthogy ezen kevés fáradsággal és kevés költséggel összekötött kirándulás rendkivűl érdekes és a természeti szépségekben gyönyörködni kivánó kirándulónak erre bő alkalmat nyujt, ennélfogva, egyelőre csak papiron vezetem ki oda az olvasót, és úgy írom le a kirándulást, hogy azt bárki későbben önállóan megtehesse.
Felső kabáttal, esőernyővel, esetleg esőköpenyeggel és sétabottal, kevés ennivalóval és egy zsebpohárral felszerelve, a brassói főtérről reggel 8 óra 32 perczkor a bertalani pályaudvarhoz induló gőzközúti-vasút egy szakaszába beszállunk és azzal, miután a kalauznak oboluszunkat3 (I. oszt. 30 fillér, II. oszt 20 fillér) leróvtuk, a bertalani pályaudvarra menjünk, hol Zernestre 80 fillérrel II. osztályú menetjegyet váltunk. 9 óra 2 perczkor az időközben a nagy pályaudvarról oda érkezett vonattal, mindig az útirány baloldalán elvonuló szép hegylánczon gyönyörködve Zernest felé robogunk.
Ámbár »viczinálison«4 útazunk, az idő oly gyorsan múlik, hogy alig vesszük észre, hogy »Magyarkő« megállóhelyet, valamint Keresztényfalva község állomását már elhagytuk és egyszerre csak »Barcza-Rozsnyó« község előtt állunk meg, mely szép fekvésénél fogva remek kilátást nyújt a Bucsecs óriásra, valamint a Királykőre és a mellett még az itt emelkedő, de már csak külsőleg jó állapotban levő, bent romokban heverő régi parasztvár5 által még érdekesebb képet nyújt.
Barcza-Rozsnyó szász lakóssággal biró szép község, gyönyörű fekvésénél, szép építkezésénél, kitünő vizénél fogva, kellemes és jó nyaraló helynek annál is inkább ajánlható, mivel jó és olcsó lakásokat és igen jó és olcsó ellátást lehet kapni, orvossal és gyógyszertárral, gyönyörű sétahelyekkel rendelkezik és naponta 3 izben közlekedő vasúttal van Brassó városával összekötve.
De a vonat megint indul és jobbra kanyarodva bennünket Ó-Tohán oláh községnél rövid ideig megállván, Zernesztre visz, hova délelőtt 10 óra 28 perczkor megérkeztünk.
Részlet a Propastából.
Zernest község, melyet oláhok laknak, közvetlen a Kis-Királykő alatt fekszik, nagyszerü Celluloze gyárral és jól berendezett papirgyárral bir, és remek fekvésénél és jóvizénél fogva szintén nyaralásra rendkivül alkalmas.
A vasutról leszállva az alig egy nehányszáz lépésre fekvő községbe gyalog menjünk, hol a fő-utczán keresztül nemsokára a piacztérre jutunk; ott ha a kirándulást nem akarjuk gyalog megtenni, 2 frtért, esetleg 2 frt 50 krajczárért kocsit kapunk, mely bennünket a Propastába és vissza a vasutig viszen, de mivel a kirándulás gyalog több élvezetet nyujt és a kocsikereséssel és várakozással nem akarunk időt veszteni, a községháza mellett, melynek elsőemeletén a kir. járásbiróság van elhelyezve, elhaladunk, addig mig az iskola fölött a csörgedező Riupatakhoz jutunk és annak jobb partján délkeleti irányban folytatjuk utunkat a Riuvölgy felé, mielőtt a községből kiérnénk, egy hidon át a patak balbartjára lépünk át és a községből kiérve a Metiánu-féle nagy fürésztelepet tartjuk utmutató gyanánt szem előtt.
A Királykő Zernestről.
Tizpercz gyaloglás után meglehetős jó kocsiuton a Riuvölgy torkolatánál vagyunk, hol az ugynevezett »Uri-források« bő és pompás vizében gyönyörködhetünk és esetleg szomjuságunkat is olthatjuk.
A szép, árnyékos Riuvölgyben, mindig a csörgedező patak balpartján tovább haladván, a köfejtést gyönyörü sziklafalaival baloldalon elhagyva, egy félórai gyaloglás után egy útmutató táblához érünk, mely az E. K. E. által állíttatott fel és az útat mutatja, mely a mult évben az E. K. E. által felépített és felszentelt gyönyörü szép és kényelmes menedékházhoz6 felvezet.
Bármennyire érdemes volna ezt a menedékházat is megtekinteni, mégis tekintettel arra, hogy este megint Brassóba akarunk lenni, eredeti utunkat folytatjuk és a rengeteg magasságban fölöttünk álló szép szikla falakban gyönyörködvén, nem is vettük észre, hogy a mellettünk mormogó patak mindig kisebb és kisebb lett, mig az csak egyszerre egészen kiapadott.
Az utolsó forrásnál még egy pohár vizet iszunk, mert később olyant esetleg nem találunk és azután utunkat folytatván, rövid kellemes vándorlás után egyszerre jobbra bekanyarodván, óriási sziklafalak közt állunk és lent vagyunk a kelet-nyugoti irányban a Kis-Királykőt átszelő és körülbelül 2 kilóméter hosszu hegyszakadékban.
A sziklák függőlegesen emelkednek több száz méter magasságban, némelykor kopárok, némelykor pedig még szédületes magasságban fenyőknek adnak gyér táplálékot. Minden lépésnél impozáns és szebbnél szebb képek tárulnak fel előttünk és a természet hatalmát és szépségét bámuló ember önkéntelenül érzi törpeségét és halandóságát.
A sziklafalak nagyobb részt mészkőből és conglomeratumból7 állanak és rendkivül sok, eddig sajnálatosan még meg nem nyitott barlangok által vannak átfurva; az állatvilág (madarak, lepkék és bogarak) valamint a flora teljesen alpesi, még a havasigyopár is előfordul és gyakran látjuk fehér ragyogó csillagait fejünk fölött lekandikálni, de annál ritkábban vagyunk képesek egy csillagot birtokunkba ejteni, mert oda, hol azok ezen falakon viritanak, nagyobbrészt csak a madár juthat el.
A Propasta szépségeit szóval leírni teljesen lehetetlen, azt látni kell és ennélfogva gyenge mutatványok gyanánt nehány fényképet, melyeket sajnálatomra esős, rosz időben kelletett felvennem, mutatok itt be.
Képek a Propastából.
Körülbelöl 2 kilóméter távolság után az eddigi alig egy nehány méter széles szakadék tágabb lesz és 3 részre oszlik, mely részek közül a jobb része az erdő vágáshoz vezet, a közelebbi részben pedig esős nyárakban gyönyörü kis vizesés van (a viz nehány 100 méter folyása után egyszerre a földben eltünik és csak a Riu völgyben lát megint napvilágot), a bal része pedig a Szász-Kárpát-egyesület által a »Vleducsába«8 épített menedékházhoz vezet, honnan a Nagy-Királykő legmagasabb csúcsához lehet eljutni, az út piros festékkel van jelezve, oda ez érdeklődőket más alkalommal fogom elvezetni.
A Propasta fent említett tágabb helyén egy sziklafal árnyékába lepihenünk és minthogy már jó régóta a delet elharangozták, egy keveset falatozunk, azután pedig ugyanazon úton, a melyen jöttünk, sétálva és újból más és más gyönyörü képeket élvezvén, Zernest-felé visszaindulunk, hova délután 5 óra tájban megérkezünk és miután a vonat csak este 7 óra 20 perczkor indul Brassófelé, az időt vagy a falu megtekintésére, vagy pedig pihenésre felhasználhatjuk.
Hat óra 10 perczkor a vasúti induló háznál jegyet váltunk és 10 perczczel később Brassó-felé robogunk, hova 8 óra 5 perczkor érünk és a gőztramvayyal egy élvezetes kirándulás után még ideje korán az estebédhez jutunk.
Részlet a Propastából.
Részlet a Propastából.
Lábjegyzetek (Budai Péter)
1Megjelent az Erdély VII. évfolyamának 4-7. számában (43-45. oldal), 1898-ban.
2Manapság Zernyesti-szoros néven emlegetjük, korábban jellemzően a román névből („Prăpăstiile Zărneştilor”) képzett változatok voltak használatban.
3Ógörög-latin eredetű szó, jelentése: aprópénz.
4Helyi érdekű, másodrendű vonal.
5Erdély legnagyobb parasztvára, mára szépen felújított formában turistalátványosság.
6Az E.K.E. kiskirálykői menedékházáról bővebben is olvashatunk Dr. Bokor János korabeli cikkében.
7Lekerekített kavicsok homokos-meszes összecementálódásával keletkezett üledékes kőzettípus (konglomerátum, kavicskő). Pl. ilyen kőzetből épül fel a Bucsecs hegység is.
8A Vladuska-rétről van szó. Ezen a helyen, közvetlenül az akkori államhatár közelében építette fel 1881-ben menedékházát az Erdélyi Szász Kárpát Egyesület (S.K.V.). Az épületet 1921-ben egy lavina törölte el a föld színéről, később nem építették újjá.
