Múltidéző
Brassómegye sikságának, a »Barczaság«-nak délnyugoti határán a Nagy- és Kis-Királykő szikla kolosszusa emelkedik, amely 2241 m. magasságával a fogarasi Nyegoj és a Bucsecs után a harmadik helyet foglalja el Erdélyrész délkeleti határ-hegyei közt. Ez a változatos alakzatu vad hegység mindenha kedvencz helye volt a hegymászóknak. A főgerincz mellett, melynek legmagasabb pontja az u. n Pásztororom, még három más pont is van, a melyeket a turista mindig szivesen keres fel, t. i az 1814 m. magas Kis-Királykő, a Krepatura3 szakadéka, mely az utóbbit a Nagy-Királykőtől elválasztja és a Propaste4 sziklaszorosa, illetve sziklavölgye, amely a Kis Királykő gerinczének keleti végétől torkollik a Nagy-Királykő gerincze felé.
A szász Kárpát egylet már régebben épitett menedékházat a Nagy-Királykő legmagasabb csúcsának keleti lábánál5. Azonban az az egy menedékház nem felelt meg egy magában a turista szükségletnek. Menházra volt szükség a Kis-Királykőn is, amely aztán egyszerre kettős czélt szolgált. Egyrészt védelmet nyújtott azoknak, akik a Kis Királykőre rándultak, másrészt kényelmes megháló helyűl szolgált azoknak, akik Zernestről a Nagy-Királykőre igyekeztek s 5 óra ut helyett – ennyire van innen a társ-Kárpát egylet menháza, – csak hármat akartak megtenni, hogy másnap kora reggel a Nagy Királykőre induljanak. Midőn tehát az E. K. E. brassómegyei osztálya ezen menedékház felállítását tervbe vette, nem akart a szász testvér-egylet területére tolakodni, hanem a szász kárpát-egylettel egyetértően csak hiányt pótolni s a közös szükségletnek eleget tenni.
A menedékház, amely hazánk legszebb menedékházai közé tartozik, 1897. aug. 22-én avattatott fel6. Orbán Ferencz felsőkereskedelmi iskolai igazgató, az E. K. E brassómegyei osztályának elnöke, akinek az E. K. E Brassóban első nagy sikereit köszönheti, hathatósan tudta megnyerni az eszmének az összes illetékes faktorokat és sarkalni annak megvalósítására. Igy első sorban Gróf Bethlen Andrást, Brassómegye volt főispánját, később volt földmivelésügyi minisztert, aki egymaga 600 frttal járult a költségek fedezéséhez, azután Brassó város tanácsát, amely főleg Alesius Oszkár polgármester-helyettes közbenjárására készséggel adta oda a területet és szolgáltatta az épitéshez szükséges anyagot. A központ 300 frtot adott. A költség többi részét maga az osztály fedezte a reá eső tagdijjutalékokból és különféle megtakaritásokból. Az összes költség a berendezéssel együtt 1300 frtra rugott. A tervet az épülethez Fellner Lajos M. Á. V.-mérnök, az osztály akkori alelnöke készítette, aki kivitele érdekében Orbán Ferencz elnök mellett Förder Sándor pénztárnokkal együtt a legnagyobb tevékenységet fejtette ki. Az építőmester Sipos István hosszufalusi csángó gazda volt, aki az osztálynak máig is épitőmestere.
Maga a felavatás egész ünnepélylyé nőtte ki magát. Ünnepeltek ott; szászok, magyarok egyaránt. Jelen volt a főmeczénás, Bethlen András gróf azonkivül Maurer Mihály Brassómegye akkori főispánja s velük még mintegy 70-80 főből álló díszes társaság. Lendületes, hazafias beszédeknek egész sora hangzott el ekkor. Beszéltek a többek közt Bethlen András gróf, Orbán Ferencz, Römer Gyula, a szász kárpát-egylet elnöke stb. A felavató beszédet Szádeczky Lajos dr. egyetemi tanár, közp. alelnök mondta, aki a menedékházat Bethlen-menedékháznak keresztelte el.
A ház széles pitvaráról remek kilátás élvezhető a Nagy-Királykő szikla gerinczére, az alattuk elterülő völgy-katlanokra, és szint ad a képnek a havasi „esztenák”, csobánok, kalibák nomádszerü látványa. Innen egy órányira a Krepatura magaslatán, az ellenkező irányban egy bájos kép keretében a Zernesttől éjszakra eső magaslatok és Brassó hegyei láthatók a közbeeső Barczasággal. Ezt a magaslatot a menedékház kiegészitéseképen egy csinos, szilárdan épitett Bethlen-pavillon dísziti7, amelynek költségeit szintén a természet szépségeiért rajongó Bethlen András gróf fedezte.
Ürmössy Sándor jeles festőmüvészünk aquarelljében mutatjuk be olvasóinknak a menedékházat, az E. K. É.-nek e nemben legkiválóbb és legszebb alkotását8.
Az E. K. E. menedékháza Kis-Királykő oldalán.
(Háttérben a Nagy-Királykő.)
Ürmösi Sándor festménye
Lábjegyzetek (Budai Péter)
1Dr. Bokor János (1872-1910) főreáliskolai tanár, 1903-tól az E.K.E. Brassó-vármegyei osztályának titkára (életéről és munkásságáról részletesebben olvashatunk Schenk Gyula emlékező írásában).
2Megjelent az Erdély XII. évfolyamának 7-9. számában (132-133. oldal), 1903-ban.
3A Királykő hasadékáról (Hasadék-völgy) van szó, amire akkoriban többnyire románból átvett nevén (Crepatura/Krepatura) hivatkoztak.
4A Zernyesti-szorost a századelőn leginkább a román „Prăpăstiile Zărneştilor” névből képzett „Propasta” néven emlegették.
5Az Erdélyi Szász Kárpát Egyesület (SKV) 1881-ben épített menedékházat a Vladuska-réten (közvetlenül az akkori államhatár közelében). Az épületet 1921-ben egy lavina törölte el a föld színéről, később nem építették újjá.
6Az avatóünnepségről részletes beszámoló jelent meg az Erdély VI. évfolyamának 8-10. számában (122-126. oldal).
7Sajnos ez az építmény is már rég a múlté... (egy 1908-as útibeszámoló még megemlíti)
8A valóban remekbe szabott Bethlen-menedékház csak rövid ideig – mindössze 6 éven át – szolgálhatta a turistákat, pár hónap múlva (1903-1904 telén) ugyanis gyújtogatás következtében leégett...
