Turistautak
| általános tudnivalók | útinformációk |
Általános tudnivalók
a gyalogsztrádákról
Jelzésrendszer
A Királykő turistaútjain a Romániában „szabványos” három szín (vörös, sárga, kék) és négy forma (sáv, kereszt, háromszög, pont) kombinációjával találkozhatunk. Az erdős részeken fákra, feljebb pedig kövekre (ritkábban oszlopokra) festve találjuk a jelzéseket. Az utóbbi évek során néhány út jelzését felújították (például a Curmătura menedékháztól a Hasadék-nyereg, a Forrás-völgyi-nyereg és a Hegyes-csúcs felé vezetőket), ugyanakkor vannak elhanyagoltabb részek is (főleg a keleti oldal aljában lévő erdőirtások területén).
Karakter
A Királykő turistaútjainak jellege magasság és terepviszonyok függvényében erősen változik. Ezeket a hegység jellegéből fakadóan három csoportba sorolhatjuk: 1) a főgerincet követő; 2) a főgerincre többnyire merőleges fel-, illetve levezető; és 3) a vonulatot körülölelő hegylábi úthálózatra. Az utóbbiakat leszámítva általában nagy szintkülönbségeket kell leküzdeni, a jó erőnlét mellett pedig sokszor a szédülésmentesség sem árt.
A főgerincen és az oda vezető utak sziklás részein több helyütt a kezünket is használnunk kell a továbbhaladáshoz, időnként pedig láncos/acélsodronyos szakaszok teszik biztonságosabbá a kitett, meredek sziklaletörések mellett lévő utakat. Nedves időben ezek az utak veszélyesen csúszóssá válhatnak, kiváltképp ha lefagynak. Helyenként a felgyülemlő apró kőtörmeléken még száraz időben is könnyen megcsúszhat a lábunk, ez különösen a gerinc kitett szakaszain int fokozott óvatosságra. A hegylábi régió erdőségeiben (ahol nem irtották ki) már nem kell ilyen nehézségekkel számolni, a turistautak sok esetben erdészeti utakat követnek, de akad köztük gyalogösvény is.
A hegység túraútvonalainak négy fő találkozási pontja alakult ki az idők során: a Curmătura menedékház és a Vladuska-nyereg („La Table”) a keleti oldalon, valamint a Plaiul Foii menedékház és a Kis-Tamás-nyereg („Királykő válla”) a nyugati oldalon. Királykői kalandozásaink során ezek közül többet is biztosan érinteni fogunk, érdemes megjegyezni őket. A két említett nyereg mellesleg a vonulaton keresztirányban áthaladó Kárpátok-főgerinc részeként is fontos.
Az alábbi lista a Királykő leggyakrabban látogatott turistaútjait igyekszik felölelni (kiterjesztése folyamatban van, a többi útvonalra még egy darabig várni kell). A felsorolt utak többségéhez részletes vagy általános útleírás tartozik, valamint egy-két kivételtől eltekintve az összes útvonal megtekinthető a kiralyko.ro GPS alapú térképén is. Az itt megadott időtartamok irányadóak – természetesen egyéni kondíciótól függ, hogy ki mennyi idő alatt teljesít egy adott távot és szintet. Az oldalon közölt információk naprakészen tartásában számítok az olvasók terepi tapasztalataira, bármilyen változás vagy kiegészítés bejelentését szívesen veszem.
Zernyest → Zernyesti-szoros → Curmătura-menedékház
8,2 km | 3 óra | +680 m | –10 m | metszet | térképen
Zernyest → Zernyesti-szoros → Vladuska-nyereg (Határtábla)
9 km | 3 óra | +630 m | –10 m | metszet | térképen
Királykő hasadéka → Hasadék-nyereg → Curmătura-menedékház
3 km | 2½ óra | +650 m | –160 m | metszet | térképen
Diana-menedék → Zergék sziklapárkánya → Forrás-völgyi-nyereg
1,5 km | 1½-2 óra | +440 m | –0 m | metszet | térképen
Diana-menedék → Pap-szakadék → Pap-völgyi-csúcs
1,4 km | 1½-2 óra | +520 m | –0 m | metszet | térképen
Plaiul Foii → Spirla-menedék → Királykő válla
6,2 km | 2½-3 óra | +860 m | –5 m | metszet | térképen
Ha hasznosnak találod az itt található túraleírásokat és megteheted, támogasd a kiralyko.ro fenntartását és fejlesztését hűtőmágnes vásárlással, adományozással, vagy utasbiztosítás kötésével!
A Királykő legrégebbi és egyben legnehezebb jelzett turistaútja a brassói szász Friedrich Deubel (1845-1933) nevéhez fűződik, aki 1886-ban ezen az útvonalon ereszkedett le első emberként a Nagy-Királykő félelmetes nyugati falán.
A nehéz, manapság több helyen is láncokkal és sodronyokkal biztosított út a Spirla-menedék feletti elágazástól indul, ahol a Plaiul Foii menedékháztól ide vezető piros sáv jelzés kettéválik. Jobb kéz felé tartva a Királykő válla felé mehetnénk tovább, de nekünk most a bal oldali ágat kell követni. Hamarosan kiérünk az erdőből, és a sziklafal aljában felgyűlt kőtörmeléken kapaszkodunk tovább. Nehezen hihető, de nemsokára az előttünk tornyosuló roppant sziklafalon fogunk felfelé mászni... Feljebb érve egy korábbi barlangjárat beszakadása révén keletkezett látványos sziklaív-sorozat fogad minket: ezek a Deubel-üregek (La Zaplaz). Innentől következik az út legizgalmasabb része. Az ívektől balra egy keskeny sziklavályún kell feltornászni magunkat, majd egy láncokkal biztosított kürtőn folytatódnak a megpróbáltatások. A falon felfelé haladva ki-ki a maga tériszonyától függően élvezheti a falról adódó pazar kilátást és a mászás élményét, vagy borzonghat az alatta tátongó mélységtől... Akárhogy is legyen, másszunk körültekintően és figyeljünk a laza kődarabokra (saját magunk és az alattunk lévők épsége érdekében)! Utunk kb. 1880 m magasan keresztezi a Középöv jelzés nélküli sziklapárkányát, majd még egy utolsó nehezebb sziklamélyedést követően kiérkezünk a Nagy-Királykő déli gerincének fontos csomópontjába, a Grind-nyeregbe (2150 m). Itt észak felé fordulva negyed óra múlva a Pásztor-csúcson lehetünk, ellenkező irányban pedig a déli gerinc piros pont jelzésén folytathatjuk utunkat a Hátsó-nyereg felé.
Plaiul Foii → Foii-nyereg → Királykő válla → Hátsó-nyereg
10,3 km | 5½-6 óra | +1200 m | –170 m | metszet | térképen
Plaiul Foii → Foii-nyereg → Határvadászok útja → Cojocaru
12,4 km | 5-5½ óra | +850 m | –850 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
