Turistautak
| általános tudnivalók | útinformációk |
Általános tudnivalók
a gyalogsztrádákról
Jelzésrendszer
A Királykő turistaútjain a Romániában „szabványos” három szín (vörös, sárga, kék) és négy forma (sáv, kereszt, háromszög, pont) kombinációjával találkozhatunk. Az erdős részeken fákra, feljebb pedig kövekre (ritkábban oszlopokra) festve találjuk a jelzéseket. Az utóbbi évek során néhány út jelzését felújították (például a Curmătura menedékháztól a Hasadék-nyereg, a Forrás-völgyi-nyereg és a Hegyes-csúcs felé vezetőket), ugyanakkor vannak elhanyagoltabb részek is (főleg a keleti oldal aljában lévő erdőirtások területén).
Karakter
A Királykő turistaútjainak jellege magasság és terepviszonyok függvényében erősen változik. Ezeket a hegység jellegéből fakadóan három csoportba sorolhatjuk: 1) a főgerincet követő; 2) a főgerincre többnyire merőleges fel-, illetve levezető; és 3) a vonulatot körülölelő hegylábi úthálózatra. Az utóbbiakat leszámítva általában nagy szintkülönbségeket kell leküzdeni, a jó erőnlét mellett pedig sokszor a szédülésmentesség sem árt.
A főgerincen és az oda vezető utak sziklás részein több helyütt a kezünket is használnunk kell a továbbhaladáshoz, időnként pedig láncos/acélsodronyos szakaszok teszik biztonságosabbá a kitett, meredek sziklaletörések mellett lévő utakat. Nedves időben ezek az utak veszélyesen csúszóssá válhatnak, kiváltképp ha lefagynak. Helyenként a felgyülemlő apró kőtörmeléken még száraz időben is könnyen megcsúszhat a lábunk, ez különösen a gerinc kitett szakaszain int fokozott óvatosságra. A hegylábi régió erdőségeiben (ahol nem irtották ki) már nem kell ilyen nehézségekkel számolni, a turistautak sok esetben erdészeti utakat követnek, de akad köztük gyalogösvény is.
A hegység túraútvonalainak négy fő találkozási pontja alakult ki az idők során: a Curmătura menedékház és a Vladuska-nyereg („La Table”) a keleti oldalon, valamint a Plaiul Foii menedékház és a Kis-Tamás-nyereg („Királykő válla”) a nyugati oldalon. Királykői kalandozásaink során ezek közül többet is biztosan érinteni fogunk, érdemes megjegyezni őket. A két említett nyereg mellesleg a vonulaton keresztirányban áthaladó Kárpátok-főgerinc részeként is fontos.
Az alábbi lista a Királykő leggyakrabban látogatott turistaútjait igyekszik felölelni (kiterjesztése folyamatban van, a többi útvonalra még egy darabig várni kell). A felsorolt utak többségéhez részletes vagy általános útleírás tartozik, valamint egy-két kivételtől eltekintve az összes útvonal megtekinthető a kiralyko.ro GPS alapú térképén is. Az itt megadott időtartamok irányadóak – természetesen egyéni kondíciótól függ, hogy ki mennyi idő alatt teljesít egy adott távot és szintet. Az oldalon közölt információk naprakészen tartásában számítok az olvasók terepi tapasztalataira, bármilyen változás vagy kiegészítés bejelentését szívesen veszem.
Zernyest → Zernyesti-szoros → Curmătura-menedékház
8,2 km | 3 óra | +680 m | –10 m | metszet | térképen
Zernyest → Zernyesti-szoros → Vladuska-nyereg (Határtábla)
9 km | 3 óra | +630 m | –10 m | metszet | térképen
Királykő hasadéka → Hasadék-nyereg → Curmătura-menedékház
3 km | 2½ óra | +650 m | –160 m | metszet | térképen
Diana-menedék → Zergék sziklapárkánya → Forrás-völgyi-nyereg
1,5 km | 1½-2 óra | +440 m | –0 m | metszet | térképen
Diana-menedék → Pap-szakadék → Pap-völgyi-csúcs
1,4 km | 1½-2 óra | +520 m | –0 m | metszet | térképen
Plaiul Foii → Spirla-menedék → Királykő válla
6,2 km | 2½-3 óra | +860 m | –5 m | metszet | térképen
Plaiul Foii → Foii-nyereg → Királykő válla → Hátsó-nyereg
10,3 km | 5½-6 óra | +1200 m | –170 m | metszet | térképen
Plaiul Foii → Foii-nyereg → Határvadászok útja → Cojocaru
12,4 km | 5-5½ óra | +850 m | –850 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Ha hasznosnak találod az itt található túraleírásokat és megteheted, támogasd a kiralyko.ro fenntartását és fejlesztését hűtőmágnes vásárlással, adományozással, vagy utasbiztosítás kötésével!
Ez a turistaút a Plaiul Foii menedékház és a Dragoş Băjan menedékház (illetve a Dâmboviţa folyó völgye) között teremt kapcsolatot, túlnyomórészt a Királykő nyugati oldalának árnyas erdőségeiben haladva.
Utunk elején a piros sáv, kék sáv és kék háromszög jelzésekkel együtt a Tamás-patak völgyében vezető makadámúton indulunk el déli irányban. Egy darabon még kísérnek minket az utóbbi években megszaporodott üdülőházak és panziók, aztán szép lassan magunk mögött hagyjuk ezeket. Jó másfél km után egy sorompóhoz érünk, majd rövidesen búcsút intünk a Spirla-völgy felé tartó piros sávnak és a többi jelzéssel egyetemben jobbra letérünk az útról. Eddigi kényelmes sétánkat kitartó kapaszkodó váltja fel: a Plaiul Mare nevű (ennek dacára erdős) hegyélen törünk egyre magasabbra, a Foii-nyereg felé. A nyereg elérése előtt nem sokkal elválunk a kék sáv jelzéstől. Míg ez utóbbi az eddig követett erdészeti úton halad tovább és az innen nem messze lévő Tamás-nyeregben éri el a Kárpátok főgerincét (majd onnan a Jézer-Papusa hegység irányába folytatódik tovább), a mi piros háromszög jelzésünk a kék háromszöggel karöltve balra letér egy kiágazó ösvényre. A Foii-nyeregig hátralévő rövid szakasz jelenleg kicsit küzdelmes, mivel néhány évvel ezelőtt egy szélvihar egy pár termetes fát rádöntött az útra, melyek kikerülése a meredek hegyoldalban időnként körülményes (aki nem szeretne a mackók által is kedvelt málnásban bíbelődni, az kis kitérővel a kék sáv, majd piros sáv jelzéseket követve is eljuthat a célba). A Foii-nyeregben elérjük a Kárpátok főgerincét: itt csatlakozunk a Fogarasi-havasokból érkező piros sáv jelzésű turistaúthoz, amellyel egy darabig azonos nyomvonalon haladunk majd keleti irányban; illetve szintén ide kapaszkodik fel dél felől, a Dâmboviţa völgyéből érkező sárga háromszög jelzés is.
A továbbiakban rövid ideig a Kárpát-főgerinc közelében maradunk, majd annak déli oldalára térve, nagyjából az 1450 m-es szintvonalat követve folytatjuk utunkat. Itt szükséges megjegyezni, hogy a forgalomban lévő térképek jelölése ellenére a terepen a piros sáv turistajelzés nem követi a főgerinc vonalát (valószínűleg régen így volt), hanem a piros háromszög és kék háromszög jelzésekkel együtt halad egészen a Kis-Tamás-tisztásig. Még mielőtt elérnénk ezt a havasi irtásrétet, érinteni fogjuk a megbízható Oţeţelea-forrást, ami közvetlenül az út mellett fakad. A Kis-Tamás-tisztás felső végébe érkezvén újabb turistaút-csomópontban találjuk magunkat. Itt válunk el végérvényesen a piros sáv jelzésétől, ami a kék háromszöggel párban visszakapaszkodik a Kárpát-főgerincre, de ide lyukad ki a közeli Királykői szegfű menedékháztól érkező sárga pont jelzés is. Mi most a piros háromszögön maradva lágy, de határozott balkanyarral keresztezzük a tisztást, amely lebilincselő látványt biztosít a Nagy-Királykő déli traktusának nyugati sziklafala felé, megállásra ösztönözve az erre járókat. Ha módunkban áll, engedélyezzünk magunknak itt egy pihenőt, ugyanis ez az út legszebb pontja.
A folytatásban továbbra is nagyjából szintben haladunk, miközben egymást váltogató erdőfoltokon és irtásokon vágunk át. A soron következő erdős részen egy erős jobbkanyart leírva keresztezzük a Kis-Tamás-patak állandó vízfolyás nélküli völgyét. Ezután a Lándzsa-gerincet és a Lándzsa-völgyet harántoljuk; utóbbin jobb kéz felől becsatlakozik hozzánk a Királykői szegfű menedékháztól érkező sárga kereszt jelzés, amely mintegy 200 méteres szakaszon velünk együtt halad, hogy aztán balra leágazva feltérjen a Nagy Kőfolyás felé. Piros háromszög jelzésünk így ismét csak magában oldalaz a fenyőerdőben, mígnem rövidesen újabb leágazás invitál a Nagy Kőfolyáshoz, ezúttal a kék kereszt jelzésű turistaút formájában. Ha ellenállunk a csábításnak, és továbbra is a „Határvadászok útján” szeretnénk folytatni utunkat (az elnevezés oka, hogy a közeli Kárpát-főgerinc az első világháborúig Órománia és a Magyar Királyság közötti határvonal volt, és a román oldalon ezt az utat használták a járőröző határőrök), akkor nemsokára ereszkedésbe váltunk. Keresztezzük az Iván-patak völgyét, melynek túloldali gerincén elérjük a Határvadászok keresztjét (innen egy régi piros kereszt jelzéssel ellátott ösvény kapaszkodik fel a Hátsó-nyereg alatti Prepeleag-sziklalépcsőhöz, ahol becsatlakozik az általunk korábban elhagyott kék háromszög jelzésű turistaútba). Az emlékkereszttől már csak 1 km hosszú ereszkedés vár ránk a Dragoş Băjan menedékházig. Az út hátralévő része nem tartogat különösebb érdekességet: a házat kiszolgáló erdészeti úton ereszkedünk le a Dâmboviţa völgyébe (ahonnan a jelzés tovább folytatódik a Jézer-Papusa hegység felé).
